A lázmérésről, hőmérőkről

A testhő mérési helye és módja gyakori és nagymértékű pontatlansághoz, és ebből adódó tévedéshez vezethet (131).

Ezért fontos tudni, hol és mit mérünk valójában.

A láz szempontjából fontos és pontos hőmérséklet az ú.n. centrális- vagy maghőmérséklet. Ez a szájban, fülben, végbélben mérhető értéknek felel meg.

A digitális hőmérők többségét úgy kalibrálják, hogy a hónaljban mért hőmérsékletet (ami fél fokkal alacsonyabb a maghőmérsékletnél) mutassák pontosan. Ha tehát ezekkel az eszközökkel a nyelv alatt vagy a végbélben mérünk, akkor a jelzettnél fél fokkal magasabb a testmag tényleges hőmérséklete. A digitális hőmérők pontossága +/- 0,5-1 fok (130). A hőmérők ára nincs feltétlenül egyenes arányban pontosságukkal. 

fülben mérő eszközök adatai inkább tájékoztató jellegűek, mert alkalmazásuknál a hőérzékelő szálat nem fogja körbe teljesen a test, így a kapott érték néhány tizedfokkal eltérhet a valóditól (128). A többi problémáról ld. lentebb.

Az infravörös távolsági és bőrkontaktos (pl. homlok) hőmérők csak durván tájékoztató jellegűek (36-39). A mért értékek megbízhatatlanul eltérhetnek a valós maghőmérséklettől; valótlanul alacsonyabb vagy akár magasabb értéket mutatva. A bőrtípus, az izzadás, a bőr ereinek tágassága, a mérés pontja erősen torzítja a mérést.

A klasszikus üveghőmérők a legpontosabbak, melyek ezüstszínű gallium szálat („álhigany”) vagy alkoholt (piros vagy kék színű) tartalmaznak. Ezek pontossága +/- 0,2 fok, és pontosan vannak kalibrálva. A galliumos hőmérőt néhányan nehezen tudják lerázni: a lényeg, hogy az eszközöket nem lerázni kell. Helyette egy zokniba kell őket tenni a mérés után 1-2 perccel úgy, hogy a tartály a zokni zárt csúcsában legyen. A zoknit másik, nyitott végénél fogva néhányszor meg kell pörgetni, hogy a centrifugális erő levigye a szálat.

A higanyos hőmérők forgalmazása az EU-ban már 2009 óta nem engedélyezett. A távoli országokból (Kína stb.) beszerzett higanytartalmú hőmérők NEM javasoltak. Széttörve a higany-gőzök mérgezést okozhatnak.

 

Mi a normális és mi az emelkedett testhőmérséklet?

A mért értékek a következőképp értékelhetők az érvényben lévő magyar szakmai ajánlás szerint (123):

Hónaljban mért értékek esetén (levonás vagy hozzáadás nélkül):

36-37°C normális testhőmérséklet

37-38°C hőemelkedés

38-39°C mérsékelt láz

39-40,5°C magas láz

40,5°C felett igen magas láz

 

Végbélben mért értékek esetén ez fél fokkal magasabb, azaz (levonás vagy hozzáadás nélkül):

36,5-37,5°C normális testhőmérséklet 

37,5-38,5°C hőemelkedés

38,5-39,5°C mérsékelt láz

39,5-41°C magas láz

41°C felett igen magas láz

 

Hol és hogyan mérjünk?

A mérés helye a magyar szakmai ajánlás szerint

1 éves kor alatt végbélben,

1-3 éves kor között végbélben vagy hónaljban,

3 év feletti gyereknél hónaljban javasolt. 

Más nemzetközi ajánlások ettől részben eltérnek.

Szájban (a nyelv alatt) mérve a test központi maghőmérsékletét mérjük. Ez fél fokkal magasabb, mintha a hónaljban mérnénk a hőmérsékletet. A mérés előtt 10 perccel ne fogyasszon a beteg hideget vagy meleget. Oldalt, a nyelv alá, a fogléc belső oldalára helyezzük a hőmérő végét. Csak olyan korú gyereknél alkalmazható, aki biztosan nem harapja el a hőmérőt.

A fülben mérésnél a fülbe túl mélyen behelyezett szokványos hőmérő megsértheti a hallójáratot vagy a dobhártyát. Ha már fülhőmérővel mérünk, akkor mindkét fülben mérjünk. Nagyobb mennyiségű fülzsír, a fülön való alvás, hallójárat- vagy középfülgyulladás esetén tévesen magas értéket kaphatunk a helyi hőtorlódás miatt.

A hónalji mérés a gyerek karját a törzséhez szorítva már fél éves kortól megbízható. Ám a mérés során végig ott kell legyünk, és fixálnunk a hőmérőt. A mért értékhez fél fokot adva kapjuk meg a maghőmérsékletet.

A végbélben mérés közelíti meg a legpontosabban a maghőmérsékletet. Nyugodt hangulatban és mozdulatokkal mérjünk. Bekrémezett hőmérővel tegyük. A kisujjunkkal támasszuk meg a kezünket, és végig fogjuk a hőmérőt, melyet 1,5 cm mélyre helyezünk be.

A testhőnek normál napi ingadozása van. Reggel a testhőmérséklet 0,5-1°C-al alacsonyabb, mint este. Csecsemőknél és idős embereknél így reggel mért 37,7°C már hőemelkedésnek számít, míg este nem (20)A testhőmérséklet napi ingadozása 0,5-1,0°C. Legalacsonyabb hajnali 1-4 óra között, a maximumot 16-19 óra között éri el. 

Ezért lép fel a láz általában estefelé, és csökken le magától hajnalra.

 

Hányszor mérjünk naponta?

napi 3 mérés kiindulásnak jó. 

Kisgyerekeknél és rossz általános állapotú gyerekeknél gyakrabban mérjünk.

Fontos, hogy hosszú távon megismerjük a gyermek természetes lázas állapotait, és meg tudjuk becsülni a hőmérsékletét. Ezt úgy gyakorolhatjuk, hogy mérés előtt a gyermek homlokára téve a tenyerünket előre megbecsüljük.

Ha a végtagjai még hidegek és sápadt, akkor valószínűleg még emelkedőben van a láza. Ha már melegek a végtagok és kipirult, akkor valószínűleg elérte a célhőmérsékletet.

Érdemes különböző napszakokban mérni, és az optimálisan zajló láz napi ingadozását figyelembe venni. A testhő estefelé általában magasabb, hajnalra magától lecsökken.

 

Lázméréssel ne zavarjunk békésen alvó gyermeket!

 

A dokumentumban szereplő zárójeles számokhoz tartozó irodalmat ld. itt: Irodalomjegyzék

Verziófrissítés: 2020. 07. 26.